XIV.rész

The Goddess of Love

XIV.rész

Szeptember

(Brigi)
David korán reggel az irodájába hívott minket. Volt valami félelmetes a tekintetébe. Ahogy leültünk vele szembe rögtön belekezdett az értekezletbe. Nagyon fura volt, ahogy beszélt az egész dologról. Mintha undorodna az egésztől. Valami nagyon nem stimmelt itt.
-Mi a baj?-kérdeztem, amikor a csajok kettesben hagytak minket.
-Semmi, de kösz, hogy megkérdezted-kezdte olvasni a papírjait.
-Nem hagyom annyiba. Mi a baj?
-Volt már egy bandám, amit így vesztettem el. Perre vitték az ügyet, pedig miénk volt a dal. Nektek most van bizonyítékotok és én léptem hamarabb, így remélem, hogy mi fogunk nyerni. Most pedig irány dolgozni!-mondta szigorúnak szánt hangon, de elmosolyodott, amikor megöleltem.
-Mi bízunk benned, így sok sikert-adtam eg puszit az arcára, majd ott hagytam. David kezdett olyan lenni, mintha Ő lenne a második apánk. Szökdécselve, mentem a suliba Niall-lel. Végig magyaráztam neki. Lehet, hogy a felére sem figyelt, de nagyon kedves volt tőle, hogy végig hallgatott...

Az iskola újra hosszúnak tűnt. Gizi mellett ültem, mert Vani ellopta Bözsit. Matekból elég hülyék vagyunk, kivéve Bözst, aki értette az órai munkát.Nekem meg volt az a szerencsém, hogy egy házban lakom Bözzsel, így otthon segített. Vani próbált felmentést kérni matekból, de nem sikerült, így Erzsi segít neki.
-Brigi!-vágott oldalba Gizi.
-Mi van?-kérdeztem.
-Az igazgató hívat-mutatott a hangosra, ahol megint az én nevemet mondták be.
-Bocsánat!-mondtam a tanárnak és kisomfordáltam a teremből. Az igazgatói iroda előtt meglepetten láttam a szüleimet...

(Niall)
Nem tudtam mi történhetett, hogy Brigit az igazgatóiba hívták. Zayn felvont szemöldökkel nézet rám, mire megvontam a vállam és tovább mentem a színpad felé. Én kezdtem az éneket:

Who’s gonna be the first one to start the fight?

Who’s gonna be the first one to fall asleep at night?

Ez az új dalunk és ez is egy lehetőség a próbára. Nem akartam semmi másra gondolni csak a dalra, de amikor Liam elrontotta én is kiestem a kis világomból. Először Liam-re, majd a terem közepére néztem, ahol a Dark Angel állt.
-Mit keresnek maguk itt?-kérdezte a tanár.
-Meglátogattuk a One Directiont. Van egy ajánlatunk a számukra-mondta Mark a menedzser.
-Nem érdekel-mondta Harry.
-Szerintem fog!-közelebb jött, hogy senki más ne hallja, amit mond.-Rajtatok múlik, hogy a The Goddess of Love megéri a kihívás utolsó próbatételét. Ezt nem úgy értem, hogy csak a bandát tesszük tönkre, hanem a lányokat is eltesszük láb alól.-hatás szünetet tartót.-De ha csatlakoztok a stúdiónkhoz ez nem fog megtörténni.
Mind az öten meglepetten néztünk a férfira."Ez nem lehet igaz. Biztos csak blöfföl!“ Eszembe jutott, ahogy Brigi tegnap este megpuszilt, ahogy rám nézett. „Ezt nem engedhetem!“
-Még meggondoljuk!-vetette oda Louis. Tudom, hogy az Ő fejében is megfordult az azonnali „igen“ válasz adás lehetősége, de egyikünk se tette meg, mert ez a banda döntése lesz...

(Erzsi)
Az udvaron álltam néhány színésszel,a mikor megláttam a szüleim. Brigi rögtön felém kezdett mutogatni, így elindultam felé. Nagy meglepetésemre nem voltak egyedül. Sarah húga is ott volt mögöttük, karót nyelt férjével. Nagy erőfeszítésbe telt, hogy ne nyögjek fel.
-Jó napot!-köszöntem és kezet nyújtottam, de nem fogadták el.
-Szerbusz!-mondta Tatie.
-Azért vannak itt, hogy elvigyenek egy fél évre-mondta Brigi.Óriás szemekkel néztem rá.
-Egy félévre? De a banda? És a kihívás?
-Nem tudom, de ez egy egyszeri alkalom!
-Aha, én hülye be is vettem, hogy a bandát komolyan gondolod. Hogy Niallt komolyan veszed és nem vered át, de tévedtem. Teljesen félre ismertelek! Utállak! Utálom, hogy valaha is megismertelek!-rohantam el.
-Erzsi!-hallottam apám hangját, de nem fordultam hátra. Fájt, hogy Brigi csak így lelép! Bele ütköztem egy testbe.
-Hé, minden rendben?-kérdezte Zayn, amikor rám nézett.
-Nem semmi sincs rendben! Brigi elmegy, nem tudom mi lesz a bandával és én nem csak szexet akarok. Utálom, hogy csak akkor vagyok jó, amikor az ágyadban vagyok és utálom, hogy Brigi csak így feladja! Utálom, hogy a Dark Angel fenyeget és, hogy rajtuk múlik, hogy volt-e értelme azért küzdeni ami az álmunk lett. Én csak egy nyugodt életet akarok!
Zayn megcsókolt. Gondolom azért, hogy befogjam, de megcsókolt. Az egész iskola minket figyelt.
-Hé, nyugi! Nem sokat értettem az egészből. Kábé, annyi, hogy többet akarsz tőlem. De ez nem fog menni. Azt hiszem jobb, ha abba hagyjuk azt, ami kettőnk között van.
-Nem, ne várj Zayn én nem úgy értettem-suttogtam a mellkasának.
-Akkor hogy?
-Én csak ideges lettem és mindent elmondtam, ami csak eszembe jutott. Nem kell több. Nekem...-nem tudtam befejezni a mondatott, mert nem akartam hazudni.-Igazad van. Jobb lesz, ha abbahagyjuk amit csinálunk.
-Jó!-mondta és elindult a torna terem felé.Sírva rohantam én is, de az ellenkező irányba. Megint neki csapódtam valakinek. Milyen ügyetlen vagyok?!
-Csss, semmi baj!-mondta a férfi hang.- Tudom, hogy most fáj, de el fog múlni. És én tudok is egy módot hogyan. Hagyd ott a stúdiót!-mondta Mark. Elgondolkodtam az ajánlaton. „Brigi elmegy így a bandának annyi. Zaynt nem látom minden nap. Miért is ne?"
-Rendben...

(Zayn)
A színpadon állva és énekelve teljesen felszabadultam, mint amikor a motoromon száguldom. Ezt az érzést próbáltam mutatni, amikor énekeltem:

We keep taking turns

Oh-woah-oh

Will we ever learn?

Miután a tanár értékelte el is engedett minket. Rögtön elindultam az udvar felé, hogy rátudjak gyújtani. De nem jutottam el az udvarig. Vagyis eljutottam odáig, de Erzsi nekem rohant. Rózsaszín pulcsi és farmer volt rajta, ami kiemelte az alakját. De teljesen elterelte a figyelmem az arcán lévő könnyek.
-Hé, minden rendben?-kérdeztem, állát felemelve.
-Nem semmi sincs rendben! Brigi elmegy, nem tudom mi lesz a bandával és én nem csak szexet akarok. Utálom, hogy csak akkor vagyok jó, amikor az ágyadban vagyok és utálom, hogy Brigi csak így feladja! Utálom, hogy a Dark Angel fenyeget és, hogy rajtuk múlik, hogy volt-e értelme azért küzdeni ami az álmunk lett. Én csak egy nyugodt életet akarok!-ordította, de olyan hangosan, hogy az egész suli minket figyelt.
Hát hogy elhallgattassam, megcsókoltam.
-Hé, nyugi! Nem sokat értettem az egészből. Kábé, annyi, hogy többet akarsz tőlem. De ez nem fog menni. Azt hiszem jobb, ha abba hagyjuk azt, ami kettőnk között van.
-Nem, ne várj Zayn én nem úgy értettem-suttogta a mellkasomba, gondolom mert nem bírt a szemembe nézni.
-Akkor hogy?
-Én csak ideges lettem és mindent elmondtam, ami csak eszembe jutott. Nem kell több. Nekem...-Azt hittem, hogy elég neki amit adok. Hogy lehettem ekkora marha.-Igazad van. Jobb lesz, ha abbahagyjuk amit csinálunk.
-Jó!-mondtam és elindultam a torna terem felé.Most nem szívok el egy szál cigit...

(Gizi)
Louis az ebédlőben várt rám. Fekete kabát volt rajta. Kicsit megborzongtam, ahogy leültem mellé.
-Szia!-csókolt meg.
-Szia! Mizu?
-Te még nem is tudod? Hát nem tőlem kéne hallanod.
-Mit?-furdalta az oldalam a kíváncsiság.-Brigi tudja?
-Igen.
-Hol van most, amúgy?
-Nem tudom, de ott van Erzsi és Vani- mutatott az ajtóhoz. A lányok felénk tartottak.
-Mi történt?-kérdeztem, amikor megláttam könnyes arcukat.
-Brigi elmegy. Itt hagyja a bandát!-mondta Vani.
-Mi?-álltam fel.
-Igen, egy félévre Németországba megy-magyarázta Erzsi.
-Ezt nem teheti!Mi egy csapat vagyunk. Megyek és beszélek vele-jelentettem ki és elmentem, hogy megkeressem Brigit...

(Louis)
Elment Gizi. Nem most akartam neki elmondani, de akkor is fájt, mert ez volt az utolsó ebédünk együtt. Igaz ezt Ő nem tudhatta, így nem az Ő hibája, hogy nem úgy sikerült, ahogy terveztem. A fiúkkal döntöttünk. Majdnem egyhangúan.
-Mi történt Zayn és közted?-kérdeztem meg Erzsit.
-Semmi. Vagyis gondolom te tudod, hogy mi mit csináltunk-bólintottam, hogy tudom miről beszél.-de már annak is vége, mert én elrontottam.
-Sajnálom!
-Ne sajnáld!-vont vállat.
-Hé, csak én nem értem miről beszéltek! Most követelek magyarázatot!-mondta Vani. Egyszerre álltunk fel Erzsivel és hagytuk ott Vanit a csörgő telefonnal.
-Biztos a titkos randevú partnere-mondta Erzsi, ahogy elhagytuk az ebédlőt.
-Ó, Ő hogyhogy nem bukott ki?
-Még, hogy Ő. Őrjöngött, amikor megtudta, de beszélt Brigivel és semmi haszna nem volt. Aztán sírva elrohant én meg utána. Amikor megnyugodott indultunk el az ebédlő felé.
-Értem. Nem lehet most könnyű, de az az érzésem, hogy valahogy meg fogjátok oldani a helyzetet!
-Én is ebben bízom-suttogta Erzsi majd elmentünk órára...