V. rész!

5.rész

Mi  törheti össze egy lány szívét? 

Egy pasi

(Brigi)
Beléptünk a buli helyszínére és megláttam őket. Richardot és Jessicát. Azt hittem már mindennek vége, de innen nézve nem. Ekkor Richard közelebb hajolt a lányhoz és szájon csókolta. Megkövültem. Csak néztem, ahogy összeforrnak a csókba. Minden elnémult  körülöttem. Nem gondolkodtam. Odamentem hozzájuk és megpofoztam Richardot, majd sírva kirohantam. Nem tudtam hova menjek, ezért a parkoló felé rohantam. Nem akartam elhinni, hogy bedőltem egy ilyen seggfejnek. Hirtelen megéreztem a bal vállamon egy kéz szorítását. Odakaptam a fejem, majd szép lassan felnéztem a kéz tulajdonosára. Azt hittem a lányok jöttek utánam, de tévedtem egy kicsit. Niall állt mögöttem és amikor felemeltem a fejem magához ölelt. Suttogott valamit, de nem tudtam felfogni a szavak jelentését. Csak az érintésére figyeltem. Ahogy átnéztem a válla felett, megláttam a többieket. Ott volt Erzsi; Gizi; Vanessza; Zayn; Liam; Harry és Louis. Ott álltak az épület mögött és minket figyeltek. Próbáltam elmosolyodni, hogy jelezem nekik, hogy minden oké, de nem sikerült. Sírva borultam Nialler vállára. Nem tudtam mit tegyek, így csak sírtam.
Néhány perc múlva abba hagytam. Eldöntöttem magamban,hogy nem így akarom eltölteni az első színpadra lépésemet.
- Gyere, haza viszlek-segített fel Niall.
- Menjünk vissza-mondtam.
Mindenki ledöbbent. De nem szóltak semmit. Épp visszaindultunk, amikor Richard és Jessica jött felénk. A fiúk közelebb jöttek hozzám.
- Mit akarsz?-kérdezte Louis, aki felvette a nagy báty szerepét.
- Brigi én...-kezdett bele Richard, de Zayn nem hagyta. A falra kente a srácot.
- Ne merd megszólítani így-morogta a képébe. A lányok közelebb húzódtak hozzám.
- Akkor, hogy?-keménykedett Richard is, de Zayn nem hagyta magát. Pofán vágta.
- Ha még egyszer akár csak rá mersz nézni, megtudom és te nem éled túl. Fogtad?
Richard először nem szólt semmit, de egy kis ösztönzés után, hiper gyorsan mondta ki a varázs szót. Majd fogta a csaját és szó szerint elrohantak.
- Na evvel vége is-mosolygott rám Liam.
- Menjünk haza-mondta Gizi.- Ennyi kaland nekem pont elég volt.
- Az az igazság,  hogy nekem is-mondta Vanessza.
- Akkor mi haza viszünk-mondta Niall és már mentünk is a kocsi felé. Egy kis busz mellett álltunk meg.
- Ez nagyon király-mondta Vani, aki soha nem tudta magát visszafogni. Imádta az autókat.
Louis büszkén mosolygott Vanira....
Amikor haza értünk és a fiúk elmentek Erzsi megölelt. Nagyon rég nem történt ilyen, ezért nagyon jó érzés volt. Egy pár percig így álltunk, majd bementünk. Levettük a cipőt és a kabátot. Azt hittük már mindenki alszik. Ahogy az órára néztem fél 12-t mutatott. Eddig nem éreztem, hogy álmos vagyok. hirtelen felkapcsolódott a villany és anya a nyakamba ugrott.
- Hol voltatok?-kérdezte apa  a lépcső aljáról.  Így még egy kicsit magasabb volt, mint mi.
- A koncerten, aztán elmentünk sétálni a One Direction-nel-mondta Erzsi, mert én nem tudtam, mert anya még mindig szorosan ölelt.
- Küldhettetek volna SMS-t-mondta apa miután ő is megölelt.
- Mi történt?-kérdezte Erzsi, ami engem is nagyon érdekelt.
- Semmi-válaszolta anya és őt is megölelte.
- Nem vagyok hülye, Sarah-mondta Erzsi.
- Tudunk mindenről-mondta apa, mikor átölelte Erzsit.- Vanessza szülei mindent elmondtak.
- Mi mindent?-kérdeztem.
- Tudjuk, hogy követnek benneteket. Tudjuk, hogy veszélyben vagytok. Féltünk titeket-mondta anya.
- Ki követ? Mi?
- Hát a fekete ruhás alakok. De ne aggódjatok, már szóltunk David-nek aki intézkedni fog. Nem kell megijedni, már intézkedtünk-mondta apa és elindult a konyha felé.- Kértek vacsit?-kérdezte egy félmosollyal, mintha mi sem történt volna.
- Nem. Mit fogsz most tenni?-kérdezte Erzsi.
- Már mondtam. David-re hagyom, addig míg tud rátok vigyázni-vett ki a hűtőből egy tál csirke combot. Apáról tudni kell, hogy minden este lejön nasizni.
- Felmegyek és lefekszem-indultam fel, mögöttem Bözsivel.- Jó éjt!-mondtam mikor elértem a szobámat.Levettem a cipőmet, majd úgy ahogy voltam ledőltem az ágyamra. Most megnyugtatott a kellemes rózsaillat. Hirtelen tört rám a zokogás. Mint egy lavina. Így aludtam el a csipogó telefonom mellett...

(Erzsi)
Hát ez remek. Nem elég, hogy futni nem futhatok, de még olyan fáradt vagyok, hogy egy müzlit nem tudok egyedül megcsinálni. Nem volt jó ötlet ez a sztárkodás. Halk sóhajjal ültem le az asztalhoz. A ház még üres volt. Tudtam, hogy Sarah ma csak délutánra megy be dolgozni, de apának már kelnie kellet volna. Vállat vontam.
- Az ő dolga, nem az enyém-dünnyögtem magamban. Épp bepakoltam a mosogatógépbe, mikor megláttam Sarah szakácskönyvét. Gondoltam, csak nem haragszik meg, ha bele kukkantok. Lapozni kezdtem. Finomabbnál-finomabb sütiket találtam, majd megálltam egy csokis receptnél. Úgy döntöttem meglepem apáékat valami finommal. Meg is érdemlik. Kikerestem vagy 5-6 csokis receptet, összeírtam, hogy mit kell venni a boltból, majd felkeltettem Brigit. Kicsit dühös volt, hogy milyen korán keltem, de amikor elmondtam az ötletem Ő is belement. Megegyeztünk, hogy Ő csinálja a főételt, a levest és a többit, rám hagyja a desszertet. Fejből elmondta mi kell, mert nem most csináltunk ilyet először. Felírtam a listához, majd elindultam a boltba. Azaz igazság, hogy kicsit paráztam. Állandóan a hátam mögé pillantgattam, de csak egyszer láttam valami furcsát Vanessza házáék előtt. Mintha csak őt akarnák. Ezen el is gondolkodtam, mindaddig, míg majdnem balesetet okoztam.
Jól ismertem a boltost. Mióta az eszemet tudtam hozzá jártunk vásárolni. Még arra is emlékszem, hogy anya állandóan magával vitt és mindig kaptam valami finomat. Most is kaptam 2 banánt, vagyis már gondolt Brigire is. Amikor hazaértem anyáék már fent voltak. Reggeliztek.
- Sziasztok!-köszöntem.
Apa haragosan nézett rám. Tudtam mi baja, de nem fogok majd minden hova velük szaladgálni, ezt most elfelejthetik.
- Te is lehettél volna olyan kedves mint Brigi! Ő megcsinálta a reggelinket-mondta, de tudtam, hogy eredetileg nem ezt akarta a fejemhez vágni, de így is megharagudtam rá.
- Én meg bevásároltam-mondtam durcásan, majd pakolni kezdtem. Jó volt, hogy nem akartam még egyszer boltba menni, így nem vágtam neki semmit apának.- Ha már annyira tündéri gyerek, akkor most hol is van Brigi?-kérdeztem és a hűtőbe kezdtem pakolni.
- Fent átöltözik. Tudod, hogy apád nem úgy gondolta-mondta Sarah békítően.
- Tudom-mondtam, majd eléjük toltam egy üveg vörösbort.- Ma mi főzünk. Nem tudom miért nem vagy a munkahelyeden apa, de lényegtelen. Ma nem kell itthon csinálnotok semmit, majd mi Brigivel mindent elintézünk.
- Nem is tudtam, hogy a bulik ilyen jó hatással lesznek rátok. Ha előbb tudom, többre is elengedtelek volna titeket-kortyolt bele apa a poharába.- De mindegy is. Néhány nap szabit kértem és meg is kaptam. A következő könyvet, csak a jövő hónapban kell elkezdenem, aminek én nagyon is örülök.
Apa gyerekkönyveket ír. Akkor kezdte, amikor Brigiék hozzánk költöztek. Előtte regényeket írt, de avval nem kereset annyit, mint a mesekönyvekkel, így inkább ezen az úton ment tovább. Mára már minden 1-12 év közötti gyerek ismeri a nevét. A szomszéd asszony mindig nagyon hálás apának, mert a könyvekkel letudja foglalni a gyerekeit. Van neki 5. Két 2 éves, egy 3 éves és két 7 éves.
Apa ilyenkor általában fotózásokon, interjúkon vesz részt, ami egész napos munka. Ilyenkor örülünk, ha 10-re hazaér. Hát most ez nem így lesz, ezek szerint...
Ahogy apa és Sarah felment az emeletre tévézni, Brigi elkezdte csinálni az ebédet én pedig még egyszer leellenőriztem, hogy mindent meg vettem-e. Nem kellett sokat várnom, hogy Brigi befejezze az ebédet. Ebben irtó nagy tehetsége volt. Amikor megkaptam a konyhát, zenét kapcsoltam, pontosabban One Directiont, Celin Diont, Demi Lovatot, és neki láttam a nagyon is egyszerű recepteknek. A legpepecselősebbekkel kezdtem, ez pedig a NUTELLÁVAL TÖLTÖTT CSOKIS KEKSZ , CSOKIS MUFFIN, CSOKIS SÜTI TEJCSOKIS-KARAMELLÁS KRÉMMEL volt. Aztán jött az UNIVERZÁLIS CSOKIS RECEPT, ami torta volt és végül a legegyszerűbb a HÁZI CSOKIPUDING. Hála Briginek sikerült, mindent fél egyre befejezni. Nem gondoltam, hogy ennyi munka lesz.
Brigi lehívta anyáékat. A többiek (Sandra, Alex és Daniella) valami iskolai rendezvény miatt voltak távol. Az iskolának és az óvodának ugyanaz a vezetője, ezért ment el Sandra. Imádtam őket, de most jobb volt ez így. Olyan jó volt, hogy csak négyen voltunk.
- Ez nagyon finom-mondta apa, amikor bele kanalazott a levesbe.- Meg se kérdezem ki főzte-nézett ránk. Tudtam evvel mire utal. Pocsék a főzőtudományom.
- Sarah ideadnád a sót?-kérdeztem. Apa egy pillanatra megállt a kanalazás közben, majd visszatette a kanalat a levesbe.
- Persze-adta oda a sót Sarah. Nem tudtam apának mi baja, míg fel nem vette a "most mondanom kell valamit" pózt.
- Erzsi miért nem szólítod végre anyának Sarah-t,-fordult hozzám.
- Ó, hogy csak ez a baj. Már megijedtem, hogy valami komolyabb- adtam vissza Sarah-nak a sót.- Az már nem ugyan olyan. Nekem Sarah, az Sarah. Benne tudok megbízni, Ő az akihez nyugodtan odamerek menni és mindent elmerek neki mondani. Ő az akit szeretek-mondtam majd tovább ettem. Mikor felnéztem, megláttam, hogy Sarah meghatódott, apa pedig tovább ette a levesét...
- Akkor jöjjenek a desszertek. Úgy hiszem kicsit eltúloztam a dolgot, de remélem mindenkinek ízleni fog minden-mondtam majd behozta az első sütit. Mire befejeztük, apa tiszta csokis lett, amin mi nők jót nevetünk. 3-kor Sarah elment dolgozni,mi pedig bementünk a szobánkba pihenni még egy kicsit a buli előtt. Épp hogy elszundítottam, kaptam Gizitől egy SMS-t.
"Hozz álarcot a buliba.
puszi Gizi"
Arra gondoltam, hogy felhívom és leszidom, de végül nem tettem semmit. Átmentem Brigihez.
- Te is megkaptad?-emeltem fel a telefont.
- Igen-mondta durcásan.- Honnan a fenéből szerezek most álarcot?
- Pláza?-kérdeztem, mire Ő a nyakamba ugrott.
- Igen, igen igen-sikította a fülembe.
Na, és elmentünk a plázába. Gyönyörű álarcokat találtunk és meg is vettük azokat. Nem épp az én stílusom, de egye fene. Azt sem tudom minek kell...
   

Brigié

Erzsié

Gizié

Vanié

 

(Gizi)
Nagyon meglepődtem, mikor Louis rám írt, hogy vigyünk a bulira álarcot. Szerencsére még időben, mert Brigi és Erzsi elmentek a plázába és vettek négyet. Azt írták a ruhánkhoz illőt. Nagyon reméltem, hogy nem fogok túl hülyén kinézni,de bíztam a barátnőimbe. Készülni kezdtem. Egy újságban láttam egy jó hajat, amit ki is próbáltam. Anya tökéletesen megcsinálta. Még kisminkeltem magam, épphogy egy kicsit majd felkaptam a mára beszerzett cuccokat. Felkaptam a telefonom és elindultam a lányokhoz. Erzsi nyitott ajtót. Ő már készen állt. Az álarc a nappali közepén volt. Rögtön tudtam, melyik kié.
- Na, tetszik?-kérdezte Brigi,mikor lejött az emeletről.
- Aha, csak...na tudod-mondtam, ahogy néztem az álarcot.
- Ja-mondta Bözsi.
Ekkor lejöttek Erzsiék szülei. Az apja frakkot, Sarah gyönyörű vörös ruhát viselt.
- Hova, hova?-kérdezte James, miután köszöntem.-Csak nem egy bálba?
- Nem-mondta Brigi.-Buliba.
- Hm, mikor jöttök?
- Éjfélre itthon leszünk-adott két puszit Brigi Jamesnek. Erzsi intett, majd elmentünk. Vani már az ajtóban várt minket.
- Van kocsink csajok-mondta és megrázta előtünk a kocsikulcsot.
- De te ,még csak felnőttel vezethetsz-mutattam rá a tényre.
- Erzsi már az.
- Csak nincs jogsim és nem is kell-mondta barátnénk.
Vani elindult apja Porschéja felé. Nagy szemekkel néztünk rá, de ő csak mosolygott, majd beszállt a járműbe. Mi is,majd elindultunk. Alig 20 perc alatt ott voltunk...
Louis már az ajtóban várt. Még az álarc mögött is felismertem. Vani a többiekkel elment a parkolóba. Valamiért Brigi még kacsintott is. Nem egészen értettem miért. Odamentem Louhoz.
- Szióka!-adott két puszit az arcomra.- Mehetünk, vagy megvárjuk a lányokat?
- Szerintem meg kéne várni őket-néztem a parkoló felé, ahol még nem jöttek a lányok.
- Nagyon jól nézel ki- bókolt Lou, mire teljesen elvörösödtem.
- Te is jól nézel ki-nézztem végig rajta. Fekete farmer nadrágot és ahhoz illő kabátot viselt, alatta halál fejes fehér póló. Az álarc szintén fehér volt.
Mire újra mondtam volna valamit, Lou megfogta a kezem és elkezdett rángat a ház felé.
- Mi az? Nem várjuk meg a lányokat?-kérdeztem. Szétnéztem, de nem láttam semmit.
- Valaki téged figyel mióta csak megérkeztettek. Nem tudom ki az, de David szólt, úgyhogy befele-szólt rám és betolt az ajtón. Szólt Liam-nek és Niall-nek, hogy menjenek ki a lányokhoz. Zayn-nek pedig, hogy hívja fel a rendőrséget.
Addig én szétnézhettem. Már egy csomó velünk egykorú vendég volt jelen. Mindenkin álarc, így nem ismertem fel senkit a fiúkon kívül, de mindenki kezében a piás üveg vagy pohár ott volt. Hitetlenkedve néztem a "táncoló" emberkéket. Nekem inkább rángatózásnak tűnt, de hát az ő dolguk, nem az enyém.
Mikor Louis visszaért egy pohár sör volt a kezében. A hátam mögött figyelt valamire, én is odakaptam a fejem. A lányok voltak.
- Tessék, jót fog tenni-adta a kezembe a poharat.
- Nem szoktam inni-akartam visszaadni, de nem vette vissza.
- Ez az egy nem fog megártani. Igyál csak nyugodtan.
Belekortyoltam és beszélgetni kezdtünk Louis-szal. Elég jól szórakoztunk. Amikor szétnéztem Erzsi a DJ-pult mögött volt Zayn-nel, Brigi a táncparketten Niall-lel, Vani pedig két fiúval is beszélgetett. Egyikről se tudtam, hogy ki. Harry távolabbról figyelte őket, Liam pedig Ceciliával ült a kanapén.
- Azok ki?-kérdeztem Louistól, Vaniék felé mutatva.
-Luke Hemmings és Ashton Irwin.
- Kik vannak még itt? Nem igazán ismerem fel őket álarcban.
- Ez a lényeg. Van néhány sima lány is, akik nem sztárok ezért kellet az álarc, de itt van Calum Hood, Michael Clifford, James Maslow, Kendall Schmidt, Carlos Pena, Logan Henderson, Justin Bieber, a Jonas testvérek, Austin Mahone,  Demi Lovato, Selen Gomez, Miley Cyrus, Taylor Swift, Ariana Grande, Perrie Edwards és még egy csomó csaj-nézett rám szexin. Még azt a félmosolyt is megvillantottam, amitől bennem felrobbant valami.
- De te csak velem foglalkozol egész éjszaka-néztem rá. Kicsit féltem, hogy elmegy, de tudni akartam mi is ez köztünk.
- És baj?-kérdezett vissza.
- Nekem nem, de másoknak igen-néztem az egyik gyilkos tekintetű lányra.
- Ne törődj másokkal. Csak velem-hajolt közelebb, majd megcsókolt...

(Vani)
Hétfő reggel lévén iskolába kellett mennem. Már legalább megjöttek az egyenruhák. Hát a szombat nagyon jól telt. Főleg az este. Calum meghívott egy kávéra vasárnap, így a vasárnap randival telt. Ez a hétvége nagyon jól telt. Vigyorogva, integetve ültem le a csajok mellé a buszba.
- Sziasztok! Milyen fáradtak vagytok? Nem aludtatok egész este?-kacsintottam rájuk.
- Ha-ha-mondta Bözs és ásított egy nagyot.- kaptam egy e-mailt David-től, így az egész hétvégét dalszöveg írással töltöttük. Valakit,-nézet rám szúrósan-nem tudtunk elérni.
- Bocsi, de lemerült a telefonom, mikor Calum meghívott egy kávéra-mosolyogtam csillogó szemmel. A lányok rögtön felkapták a fejüket.
- Csak nem:..?-tette fel a kérdést Brigi.
- Nem, csak barátok vagyunk és jót beszélgettünk-mondtam, kicsit szomorúan. A busz megérkezett a mi leszálló helyünkre. Leszálltunk, majd elindultunk az utca közepén álló iskolába. Vele szembe volt a sportpálya a csarnokkal. Ahogy benéztünk az udvarra egy csomó lányt láttunk a ping-pong asztalon. Több fiú is focizott.
- Sziasztok!-köszönt Louis. Nyakkendője kibontva, az inge kigombolva. Szerintem, Gizinek akart imponálni. Mikor odaért hozzánk arcon puszilta barátnémat, aki erre elvörösödött.- Ahogy hallottam jól telt a szombat.
- Öööö, igen-mondta Brigi, akinek valami véletlen során ugyan olyan vörös lett az arca, mint  a Gizié.
Ekkor becsöngettek, mi meg még azt se tudtuk hova kell menünk.
- Gyertek, megmutatom, hova kell mennetek-mondta Lou, kézen fogta Gizit és elindultak. Mi a lányokkal kicsit távolabbról követük őket, kuncogva. Valahova a pince környékére kísért, ahol több terem is volt. Cecilia valami férfival egyedül volt egy terembe. Később kiderült, hogy Ő a szervezést jobban szereti,mint a fellépést, ezért Ő inkább arra gyúr. Ezért volt külön órája. Na, de első óránk Ének volt. Imádok énekelni, nem úgy mint a csajok. Na jó, ez nem teljesen igaz, mert Brigi is imád énekelni. Mindenkinek be kellett mutatnia egy dalt, amit ő írt. Kicsit nehéz volt a régiekből választani, mert azok még olyan kis kezdők voltak, de sikerült egy szerelmes dalt választanom, ami pont illett a hangulatomhoz.
"The first date"-emlékszem, ezt a dalt Brigivel írtam, az előző iskolánk udvaron egy lyukasórán. Akkor még csak viccből írtunk, de most már imádok írni. Bözs választása nagyon meglepett, mert ő a "Jealousy" című számot választotta és nagyon nagy átéléssel énekelte. Minden áthajlást jól énekelt. Gizi választása senkit nem lepett meg szerintem,mert a "Finally Love"-ot választotta. Brigi dala pedig: " What is this feeling?"
A második óra tesi volt. Nagyon jó volt, kiszellőztetni a fejem. Már a 4.kör felénél tartottam,mikor megláttam Calumot és a többieket a pálya szélénél. Michael a tanárral beszélt, addig Calum intett nekem. Visszaintettem, de nem hagytam abba a futást. Már nagyon fáradt voltam, nem úgy, mint Erzsi, aki vagy háromszor elment mellettem.
- Szia, holnap talizunk?-kérdezte Calum, amikor befejeztem a 6 kört.
- Aha, mikor?-nyögtem nagy nehezen, mert levegőt is alig kaptam.
- Délután 4? A kávézónál?
- Jó-fújtam ki a levegőt. Mire újra kaptam levegőt, már eltűntek és a tanár már nagyban magyarázta a következő feladatott...
Iskola után bementünk a stúdióba, ahol egy nagydarab ember állt David mellett.
- Ez ki?-kérdezte Gizi, aki hála a matek órának végig nyavalyogta az utat.
- Az új testőrötök. Tudom, hogy a szüleitek már elmondták, hogy követnek. Mi arra gyanakszunk, hogy egy másik stúdiótól vannak.
- ja oké-mondta Erzsi és elindult a legközelebbi székhez. Óriásit nyögött, mikor leült.
- Nagyon fáj?-kérdeztem, mikor megnézte az oldalát és meglátunk rajta egy nagyon nagy lila foltot.
- Nem- mondta szarkasztikusan.
- Mi történt?-kérdezte David.
- Ugrottunk és rosszul értem földet-válaszolta Erzsi. Morgott még valami utána, de senki nem értette mit. Hát igen ez szokása Erzsinek.
Ekkor jött egy üzi Calumtól, mire én hiper aktívnak éreztem magam...
(Na most, az össze recept igazi, az interneten megtaláljátok őket. )