2015. december 13., vasárnap

VII.rész

Sziasztok!
És itt a hetedik rész!!!!! :)
Bocsi, hogy ilyen sokat kellet rá várni és, hogy ilyen kevés, de még iskolába járok ami sok időmet elveszi. De most volt egy kis időm, így megírtam ezt a részt! Remélem tetszeni fog! Nem sokára téli szünet, akkor több időm lesz írni!!Akkor gyakrabban lesz rész, de utána újra csak elszórtan lesz rész.
Jó olvasást!

7.rész
Képtalálat a következőre: „márkás ruha szettek tiniknek”
Rose ruhája
(Vani)
Egy sötét szobában ébredtem. Rosalie egy széken ült velem szembe és halkan tv-zet. Fekete ruhát viselt. A tv-ben épp a koncerten felvett videókat vetítették le. Pont Erzsit mutatták közelről.
-Semmivel nem jobbak, mint mi. Akkor Vani mért őket választotta?-fortyogott Rosalie.
-Nem tudom, de Vani fent van-mondta Alexy.
-Az jó. Szia!-ült le az ágyam szélére Rose.-Mit kérsz reggelire?
-Semmit. Engedjetek haza!-próbáltam mérgesnek tűnni, de nem sikerült.
- Ha átpártolsz hozzánk, akkor elengedünk-mondta nyugodtan Alexy.
- Viszont én nem pártolok át-húztam fel az orrom és fordultam el tőlük.
-Akkor szerencse, hogy csak a jövő héten lesz a meghallgatás-ment ki Alexy és Rose.-Hozzunk valamit enni.
Így egyedül maradtam. Körülnéztem. Tuti, hogy Rose szobájában vagyok. Minden rózsaszín és annak különböző árnyalatai. És a falon egy csomó Leight-os kép lóg.Eszembe jutott egy terv. Már csak az kellett, hogy egyedül maradjak Rose-zal...

(Sarah)
Úgy tűnt, mintha az idő lassabban telne, mint ahogy szokott. Miután David felhívott minket, beugrottunk James-szel a kocsiba és elindultunk a stúdió felé.
-Minden rendben lesz-szorította meg a combom James.
-Tudom.
Ahogy odaértünk leparkoltunk és felrohantunk a lépcsőn. A lányaink a folyosón ültek Kevin-nel és Rebeccaval (Gizi szüleivel. Odarohantunk hozzájuk és megöleltük őket. Brigi elsírta magát, ahogy karjaimban tartottam. Erzsi tartotta magát vagy sokkot kapott.
- Nem látták őt tegnap óta-sírta Brigi.-Biztos valami baja esett.
- Ez nem jelent semmit-mondtam neki.-Semmi baja nem lesz.
Ekkor lépett ki a folyosóra Tyndall és Meg (Vani szülei) és David, két rendőr tiszttel.
- Minden rendben lesz-mentem oda Meg-hez, akivel egy helyen dolgozunk.
-Annyira féltem-sírt a vállamon Meg.
-Bocsánat asszonyom, de Ön kicsoda?-fordult hozzám az egyik tiszt.
-Sarah Sztankovánszki. Brigi és Erzsi anyukája.
- Ó, gondolom a lányokért jöttek. William Lost vagyok. A lányok még nem mehetnek haza. Ők az utolsók, akik látták a lányt az eltűnés előtt-mondta a rendőr.
- Ez nem teljesen igaz-jöttek oda hozzánk a fiúk. Úgy értem a One Direction. -Mi is láttuk Vanit- mondta Louis és átkarolta Gizit.
-Mindenkit kihallgatunk. Na kivel kezdjük?Mondjuk,-keresgélt a jegyzetei között-Brigitta.
-Rendben-indult David irodája felé lányom.
-Még kiskorú, úgyhogy valamelyik szülőnek bent kell lennie a kihallgatáson!
-Majd én-álltam fel...
Sarah Sztankovánszki


(Vani)
Délután van. Ezt onnan tudom, hogy a Hit Musikot nézem és az a pontos időt mutatja. Végre egyedül vagyok Rosa-zal. Már egy másik szett volt rajta. Egy olyan ami nagyon drága.
-Szerinted mit szólna ehhez Leight?-kérdeztem, mire Ő meglepődött.
-Nem tud róla.Ő most Amerikában van-motyogta.
-De ez benne lesz a hírekben és tudni fogja, hogy te tetted.
-Nem nem tudja,mert még a bandáról se tud.
-Vagyis hazudsz neki? Mit mesélsz neki? Hogy semmi nem történik? Vagy kitalálsz valami áll hírt?
-Nem hazudok neki, csak nem mondok el neki egy-két dolgot! És semmi közöd hozzá! Mit tudsz te egyáltalán a szerelemről? Mit tudsz te egyáltalán rólunk? Mióta elmentél minden megváltozott-kelt ki magából.
-De mi történt?-kérdeztem.
-Meg ne szólalj!-állt az ajtóban Castiel.-Tudtam, hogy sántikálsz valamiben, de nem gondoltam, hogy ilyen aljas is tudsz lenni. Gyere Rose! Hagyjuk Vancsit gondolkodni-vezette ki szőke barátnémat a vörös srác.
Mi a fene történhetett, ami ennyire megváltoztatta őket?
Rosalie ruhája


(Sarah)
Ahogy haza értünk a lányok felmentek a szobájukba. Nagyon megviselte őket a történtek.
-Átmegyek a gyerekekért-mondta James.
-Jó. Én addig összedobok valamit-csókoltam meg. Ahogy a konyhába értem elárasztottak az emlékek...
Ebben a konyhában mutatott be James Erzsinek...
"Délután volt. Erzsi elsős volt, Brigi pedig nagycsoportos ovis. Én elmentem Brigiért, majd elindultunk James-ék házához. Brigi közben a napjáról mesélt. Be nem állt a szája.
-Hova megyünk mami?-kérdezte, amikor észrevette, hogy nem haza felé megyünk.
-James-hez.
Elgondolkodott valamin. Majd, amikor odaértünk és becsöngettem a hátam mögé bújt. James nyitott ajtót.
-Sziasztok!-puszilta meg az arcom, majd összeborzolta Brigi haját.
-Szia!-mosolyogtam rá.
-Csókolom!-köszönt Brigi.
-Gyertek be! Balra van a konyha, oda menjetek be-mondta és előre engedett minket.-Teát, vizet, kávét vagy üdítőt?
-Teát, ha lehet-mondtam lányom helyett is.
-Ideje, hogy lehívjam Erzsit-mondta James miután kiöntötte a teát.-Erzsi gyere le!
-Megyek!-hangzott a válasz. Majd lábdobogás és egy szőke, kék szemű kislány állt meg az ajtóban. Kapucnis felsőben és fekete nadrág volt rajta.-Ez ki?-kérdezte.
-Ő itt Sahra és a kislány a Brigi-mutatott be James.
-Szia!-köszöntem.
- Vele találkozgatsz mostanában?
-Igen-mosolyodott el-James.
-Csókolom!-köszönt.-Szia!-nyújtott kezet Briginek.
Ezen én mosolyogtam jót.Brigi meglepetten nézte a kezet, majd bele csapott.
-Játszhatunk kint?-kérdezte Erzsi.
-Ha szeretnétek-ült le mellém James. A lányok kirohantak. Vagyis Erzsi rohant, maga mögött húzva Brigit.-Látod, mondtam, hogy hamar megkedvelik egymást a gyerekek. És Erzsi nem mondott semmi rosszat előtted, így szerintem kedvel.
-Mért az előttem lévővel ezt tette?-kérdeztem kicsit félve a következő találkozástól.
-Nem. Behozott egy békát és a nő kezébe nyomta, mire hölgy felugrott és kirohant az ajtón. Azóta se láttam..."
-Min mosolyogsz?-szakított ki az emlékből James.Átölelt és homlokon csókolt.
-Eszembe jutott, hogy mutattál be engem és Brigit Erzsinek.
- Az nyugis volt-mosolyodott el Ő is.
-Féltem őket-bújtam férjem karjaihoz.
-Én is, de nem védhetjük meg örökké őket. Itt az idő, hogy kicsit több teret engedjünk nekik. Ha tényleg ezt akarják csinálni, akkor most se hátrálnak ki az egészből.
-Én nem úgy ismerem őket.
-Én se!

Képtalálat a következőre: „jennifer lawrence”
Vani

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése