2017. december 29., péntek

2. évad 13.rész II.rész

Csajos nap
(Vanessza)
Igaz reggeliztem, de így is éhes voltam. Már fél tizenkettő van. Amúgy is szeretek enni. Most Brigi, aki ennek a napnak a szervezője megengedte, hogy mi válasszunk. Úgy döntöttünk, hogy pizzázni fogunk. Régi szép emlékek. Soha nem tudtuk eldönteni gyerekként, hogy mit együnk. Ez most sem változott, pedig azért már sokat változtunk mindannyian. 
- Na és te mit akartál mesélni? - fordult felém Gizi, amikor megkaptuk a 2 pizzát.
- Gondoltam elmesélem, hogy múltkor, amikor nem dolgoztunk, mert hát Bri nélkül nehéz dolgozni, James-szel elmentünk baseball meccsre. Nem sokat értettem az egészből, hisz akkor voltam először baseball meccsen, de nagyon tetszett. Csakhogy a félidőnél a kamera megtalált minket James-szel. Tudjátok, mikor felkerülsz a képernyőre és meg kell csókolnod azt akivel együtt videóznak. Na, igen James meg is csókolt, csakhogy a rajongok felismertek, így menekülnünk kellett. Látnotok kellet volna. Életemben nem futottam úgy, mint akkor - mosolyodtam el. lehet, hogy nem pletyizünk már annyit mint régen, de már az boldoggá tesz, hogy tudom nekik bármit elmondhatok. Még a jelenlétük is nagyobb biztonságot ad. 
- Jézusom - mondta Erzsi és felnevetett. - El tudom képzelni. Mire a második félidő elkezdődött volna, a kamera már nem a játékosokat vette, hanem titeket, ahogy menekültök. 
- Ez legalább egészséges- jegyezte meg Brigi.
Mind tudtuk, hogy mostanában Erzsi az ivásba temetkezik. Neki is ugyanaz nyomja a lelkét, amit nekünk. Fél és bűntudta van. Bár még nem tűnik úgy, hogy veszélyes mennyiségben fogyasztaná, de akkor is aggaszt minket.De most ezt félre tesszük. Ma pihenünk és nem a gondokkal foglalkozunk.
Az ebéd után egy könyvesboltba mentünk. Elég izgő-mozgó lány vagyok, de mind a négyen nagyon szeretünk olvasni, ha van rá időnk. Így ez a program is tökéletes volt, mind a négyönknek.
- Na most mi jön? - fordultam a lányok felé.
- Hát, mi lenne ha sétálgatnánk egy kicsit, aztán elmennénk vásárolgatni - vetette fel Erzsi.
- Ez nagyon jó ötlet - mondta Brigi.
Így elindultunk random valamerre. Beszélgettünk, nevetgéltünk.
- Képzeljétek, ha mindenek vége és nem lesz több fenyegetés átépítjük a házat. Ni megakarja toldani.Még hozzá egy foci pályával - mesélte Bri, amikor egy pálya mellett haladtunk el.
- Mennyire hiányzik a focizás - sóhajtottam fel.
- Hát akkor legközelebb, amikor csajos napot tartunk, eljövünk ide és hozzunk labdát is - mondta Gizi és mosolygott.
- Én is rég játszottam már - gondolkodott el Bri.
- A nászutatokon nem fociztál Niall-lel a homokban? Főbenjáró bűn - cukkolta tesóját Bözs.
- Alig várom, hogy Zayn és te összekössétek az életetek, hogy mindezért visszatudjak vágni - mondta Bri, amin mi jót nevettünk. - Irány a ruhabolt!
- Irány ! - mondtuk mi is majd visszamentünk az autókhoz...

(Erzsi)
Ezt a napot soha nem felejtem el. A szívemben fogom hordani, hogy erőt adjon a nehéz hétköznapokban, addig, míg nem kapunk egy újabb szabadnapot, amikor eltudunk jönni közösen.
 A plázában ugyanúgy mint régen szétszéledve válogattunk a ruhák között. Míg én és Gizi a pólók és a farmerek között válogattunk, addig Nessa és Bri a ruhák között keresgéltek. Aztán elindultunk, hogy más üzleteket is megnézzünk. És akkor megláttam azt a helyet, amit most nem hagyhatunk ki semmiképpen sem. Egy bababolt.
- Oda! - mutattam a boltra, amit a többiek is figyeltek.
- Rendben! - mondták és együtt léptünk be az ajtón. Minden varázslatos volt. Mindenhol plüssök, ruhák, ágyak, etetők, kocsik. Minden ami csak egy babának kelhet. Ha tehettem volna mindent megveszek a keresztlányomnak. Attól, hogy anyagilag megengedhettem volna magamnak, Gizi leszedte volna a fejem.
- Ez de cuki! - mondta Brigi és felemelt egy mackó plüsst.
- Az! - nevettünk. - De szerintem neked inkább egy ilyen kéne - mutattam fel egy birkát, aminek a hasán az "I LOVE IRELAND" felirat szerepelt.
- Ó, igen. Mindig az Írmanómra emlékeztetne - mondta Bri és magához ölelte a plüsst.
- Biztos Niall is örülne,ha megtudná, hogy egy birkára hasonlít - cukkoltam tovább tesóm.
- Annyira gonosz vagy!
Ezen megint jót nevetünk. Olyan jó volt egy kicsit újra gyereknek lenni. Nem teljesen, mert azt sehogy sem tudtam elfelejteni, hogy négy behemót állat követ mindenhova és valaki gyilkolt miattunk, de legalább egy kis ideig nem kellett evvel foglalkoznom.
- Ez pont jó lenne első ajándéknak - emelt fel Nessa egy fehér rugdalózót, amit fekete hangjegyekkel díszítettek. Nekem is nagyon tetszett. Eltudtam képzelni lányon és fiún is.
- Akkor megvesszük - tettem a kosárba a kiválasztott darabot.
- Nem kell lányok - ellenkezett rögtön Gizi. - Ez még túl korai.
- Egyrészt soha nincs túl korán babaruhát nézni. Másrészt nekünk tetszik - bólogattak a többiek is. - Úgyhogy megveszem a leendő keresztlányomnak vagy fiamnak.
- Kösz - mondta Gizi és látszott rajta, hogy zavarban van. - Nekem is tetszik.
A vásárlás után, amin egy ruhából húsz lett és a plüss birka nem lett megvéve, elmentünk vacsizni. Kínait ettünk Nessa kívánságára. Utána pedig beültünk a moziba és megnéztünk egy vígjátékot. Ahogy elindultunk hazafelé észrevettem, hogy ma jobban kimerültem , mint munka közben.
Nagy változás várt otthon. Amikor megérkeztem Brigi házához megláttam Zayn motorját, amivel reggel elment. Mellette ott állt Liam autója.
- Hölgyek! - nyitotta ki az ajtót az egyik testőr.
- Mi ez az egész? - kérdeztem miközben mind kiszálltunk az autóból.
- Bent várják önöket! Mától mind a négyen itt laknak.
Nem tudom ez mikor történt és nekünk miért nem szóltak. A lányok ugyanolyan meglepetek voltak mint én. Amikor beléptünk az ajtón egy csomóan voltak a nappaliban. Legalább 3 rendőr, a fiúk, Paul és David. Ezen kívül egy idős férfi is ült a kanapén. Ha ez nem lett volna elég, ahogy a konyha felé néztem megláttam a szüleinket...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése